Az újszülöttek a sírással veszik föl a kapcsolatot környezetükkel. A viselkedéskutatók a sírást a kisbabák „gondozási helyzetet előhívó” viselkedésének tekintik. Az anyák a síráskor odamennek a gyermekhez, és megpróbálják a babát megnyugtatni, illetve az okot kideríteni, a sírást megszüntetni. Az, hogy a sírásra hogyan reagálunk, fontos a későbbi harmonikus anya-gyerek kapcsolat szempontjából.
 
Az újszülöttek a sírásukkal jelzik, hogy valamiért rossz a közérzetük. A leggyakoribb ok az éhség (szomjúság), a test lehűlése, esetleg túlmelegedése, hasfájás, székletürítéssel kapcsolatos gondok, fáradtság. (Az újszülöttnek akár egy órai ébrenlét is kimerítő lehet!)
A kisbabák az első két hónapban sokat sírhatnak, majd a testi szükségletek miatti sírás lecsökken.
 
A sírásnak kezdetben három jól elkülöníthető mintázata van. A tapasztalt édesanyák a sírás jellegéből felismerik, hogy mi baja van a kicsinek. Az éhségsírást, melyet alapsírásnak is hívunk, az éles, magas hang jellemzi, amit kisebb szünetek szakítanak meg. Az első hetekben az éjszakai sírásnak leginkább az éhség az oka. A dühös sírás érdesebb, nyöszörgőbb. A fájdalmat jelző sírást a magas hangfekvésről és szaggatott hangadásról lehet felismerni.
 
Mit tehetünk, ha sír a baba?
Kézenfekvő megoldás a baba etetése, szoptatása. Ez akkor hatékony, ha a baba éhes volt.  Etetéskor a kisbabák, különösen a mohón evők, sok levegőt nyelhetnek, ezért minden evés után meg kell őket „böfiztetni”. Ez megelőzheti az evés utáni „hasfájós” sírást. Próbálkozhatunk még a kicsi tisztába tevésével, fürdetésével is.
A csecsemőt megnyugtatja, ha az édesanya felveszi, gyengéden ringatja. A testi kontaktus, az anyai meleg és az ismerős anyai szívhangok segíthetnek a babának.
Célravezető lehet még a pólyálás, a könnyű takaróba bugyolálás is. A ringatás és a melegítés biztonságot jelent a baba számára. Beszéddel, dúdolgatással is elérhetjük, hogy a baba felhagyjon a sírással.
 
A kora csecsemőkori sírás csillapítása, a kicsi megnyugtatása több szempontból is nagyon fontos:
Az első néhány hónap sírása a kisbaba fizikai állapotával kapcsolatos, mindig oka van, nem kell félni attól, hogy a babát elkényeztetjük. A türelem és a gyengédség a korai anya-gyermek kapcsolat alapja.
Tudnunk kell, hogy a babák temperamentuma különböző. Vannak könnyebben, és akadnak nehezebben megnyugtatható csecsemők. Az előbbiek keveset sírnak, szoptatás után láthatóan elégedettek, sokat alszanak, könnyen alkalmazkodnak.
A nyugtalanabbak nehezen tűrik a fürdetést, öltöztetést, simogatást. Sokat sírnak, és ez bizony sokszor próbára teszi az anyai tűrőképességet. Ha az édesanya ilyenkor indulattal, haraggal reagál, az a csecsemő bizonytalanságát tovább fokozza, és még sírósabbá válik. Így kialakulhat egy ördögi kör, mely a szülő-gyermek kapcsolat zavarához vezet.
Figyelem! A babákat rázni, megrázni nem szabad! Súlyos agyi sérülést, károsodást, akár halált is okozhat a kisbabának, ha megrázzák!
A napirendhez szoktatás (evési, alvási, ébrenléti ciklusok) a csecsemőtől komoly alkalmazkodást kíván, és időbe telhet, míg sikeres lesz.
A sokat síró csecsemő mellett fontos az édesanya kikapcsolódása, pihenése. Az apa, a nagyszülők, esetleg más felnőtt segítsége átmenetileg tehermentesíthetik az anyát.
Ha az első hetekben az édesanya gyorsan és gyengéden reagál a baba sírásjelzéseire, a sírás intenzitása és gyakorisága csökken. Az anya és gyermek közötti korai szeretetkapcsolat így válik egyre mélyebbé.                      
 
 
Magyarné Kovács Ildikó
pszichológus