3-18 év közötti gyermekekkel, serdülőkkel, fiatalokkal foglalkozom. A 3 év alatti gyermekek esetében az édesanyával, édesapával vagy a gyermeket gondozó felnőttel szülőkonzultációkra vagy egyszeri nevelési tanácsadásra kerül sor. Serdülők esetében fontos, hogy önszántából jöjjön a fiatal, ha csak a szülő akarja, nem biztos, hogy eredményes lesz az együttműködés. 

Mit mondjon a szülő a gyermeknek? Természetesen a gyermekének el kell mondania, hogy azért mennek a pszichológushoz, mert a gyermeknek valamiben nehézségei vannak (itt konkrétan érdemes megnevezni a problémát), azért, hogy ez csökkenjen, megszűnjön, és jobban érezze magát. Ezt a legkisebbeknek is el kell mondani. A pszichológus nem „doktor néni”, nem is „játszani” járnak hozzá a gyermekek, bár valóban a gyermekekkel sokat játszik egy gyermekkel foglalkozó pszichológus…

Fontos, hogy a szülő felhatalmazást adjon a gyermekének (bármilyen korú is), hogy a pszichológusnak elmondhassa, ami bántja, szabadon beszélgethessen. A pszichológust köti a titoktartás, mint az orvosokat, vagy mint a papokat a gyónási titok. Ez a pszichológus és a kliense közötti bizalmi kapcsolat alapja.